Cím: H-3300 Eger, Eszterházy tér 1.; Postacím: 3301 Eger, Pf.: 43.; Tel.: +36 36 / 520 400

Kommunikáció és média

Utolsó módosítás: 2017. március 01.

A Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéken zajló kiemelt jelentőségű kutatások részletes, informatív leírása

1) A Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéken zajló kutatások közül a sajtó-, illetve médiatörténeti irányú, mondhatni, a legmeghatározóbb. A média történeti jellegű vizsgálatába a tanszék a területen végbement radikális nemzetközi tudománytörténeti fordulathoz (társadalomtörténeti típusú megközelítés) igazodva kapcsolódott be. Munkatársaink – akik számára már nem csak a nyomtatott sajtónak mint forrásnak a feltérképezése, valamint az első megjelenések kontextualizálása az érdekes, hanem a távközlés, a rádió, a televízió, a számítógépek és a cyber-tér, a közösségi média, azaz az információs társadalom több síkú elemzése is – az évek során sok egyéni kezdeményezésű, új szemléletű munkát tettek le az asztalra. Büszkék vagyunk a kollégáink által jegyzett több tucat magyar és idegen nyelvű közleményre és az eddig megjelent könyveikre (erről a közeljövőben külön összeállítást talál a lap alján). A műhely mindezek mellett különös hangsúlyt fektetett a szakmai kommunikációra és a tehetséggondozásra; munkáját számos hazai és nemzetközi konferencián való részvétel és jó néhány, helyben zajló tudományos tanácskozás egészítette ki.

Jövőbeni tervek: Schöpflin Aladár kötetben eddig meg nem jelent rövid kritikáinak forráskiadását készíti elő SZÉCHENYI ÁGNES (a könyv várhatóan 2017 elején megjelenik az NMHH támogatásával), valamint monográfiát ír Schöpflin munkásságáról, mely érinti a Vasárnapi Ujság, a Franklin-társulat és a Nyugat történetét is. MARTIN JÓZSEF a századelőn indult kormánypárti-liberális napilap, Az Ujság főszerkesztőjének, Gajári Ödön munkásságának teljes körű felderítésén dolgozik. Tanszékünk nyugalmazott főiskolai tanárának, BUZINKAY GÉZÁNAK pedig hézagpótló egyszemélyes magyar sajtótörténete jelent meg a közelmúltban „A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig" címmel.


 
2) A tanszéken folyó médiaműveltség és a médiatudatosság vizsgálatok a köz- és felsőoktatásban tanulók körére terjednek ki. Vizsgálatainkban főként az iránt érdeklődünk, hogy az oktatási folyamatban alkalmazott újmédia eszközök mennyire tudják motiválni a tanulói teljesítményt, képesek-e hozzájárulni a tudásteremtés folyamatához, illetve igazolható-e az oktatási folyamatban résztvevők – tehát a tanulók, oktatók és a szülők – oldaláról az a magas szintű elköteleződés, amely nem csupán az egész életen át tartó tanulás, hanem a tudáson alapuló társadalom megteremtésének is az egyik alapfeltétele.
A kutatások kiinduló koncepciója szerint a diákok a tabletjek, telefonjaik és más eszközeik révén olyan forrásokhoz is hozzáférnek a világhálón, amely az információs műveltség fejlesztésének eszköze, hiszen a tudatos és kritikus információfogyasztáson kívül a felfedezéses és más tevékenységekbe ágyazott tanulás képességére is szükségük lehet. A tanulók a személyes használatú eszközükön alakítják ki azt a tanulási környezetet, amelyen a tanulást segítő alkalmazások egész tárházát képesek tárolni. A mobilkommunikáció elterjedésével a tanulók oktatási eszközökkel kapcsolatos igényei is változóban vannak, a fejlődés kulcsszavai a széles spektrumon mozgó, IKT-eszközökkel gazdagon felszerelt tanulási környezetek lesznek. Az állandóan változó jelenségek hatására egy új pedagógiai modell is formálódik, melynek keretében a tanulók a privát életükben már megszokott eszközökön dolgozhatnak, kialakítva ezzel a személyre szabott tanulási környezetek (Personal Learning Environment-PLE) új aspektusát. Az eddig említetteken felül ezeknek a környezeteknek a bemutatása és leírása is az egyik fókuszunk.

Eddigi eredmények, jövőbeni tervek: A működés eredményeit jól mutatja HERZOG CSILLA kolléganőnk konferenciakötetekben és pedagógiai szakfolyóiratokban elérhető számos egyéni és társszerzős publikációja, s megjelenés előtt áll a tanárnő „A médiatudatossággal kapcsolatos nevelés iskolai gyakorlata – dokumentumelemzés" c. munkája (DIDMATTECH kötet).


3) A digitális „új" médiumoknak az ezredforduló utáni mindennapivá válása a személyközi kommunikációt is megváltoztatta, illetve alapjáig hatóan befolyásolta. A tanszéken lassan egy évtizede végzünk olyan, főként elméleti kutatásokat, amelyek az online énmegjelenítéssel (Goffman), az analóg és digitális kódokat használó kommunikáció különbségeivel (Goodman, Pólya-Tarnay), vagy az online társas interakció mediális korlátaival és hatékonyságával (Meyrowitz) foglalkoznak.
Emellett empirikus és elméleti kutatásaink fókuszában állnak a digitális játékok (avagy videojátékok) is, amelyeket egyéni vizsgálatok (PÓLYA TAMÁS), illetve a 2015 tavaszán karközi együttműködéssel alakult Gamifikációs Kutatócsoport keretében tanulmányozunk. Eme felettébb népszerű digitális médium esetében fő kérdéseink arra vonatkoznak, hogy:
i) milyen pozitív (társadalmi, kognitív, motorikus...) hatásai vannak vagy lehetnek a videojátékoknak,
ii) a digitális játékok miként és milyen mértékben hasznosíthatók az iskolai oktatásban vagy önfejlesztésben, s hogy
iii) Magyarországon milyen videojáték-használati szokások jellemzik a fiatalabb korosztályokat.

 


< Vissza